Mostanaban jo reggel felkelni, jobbrafordulok es Betty olyankor meg mindig alszik, kap egy puszit es mosolyog csukott szemmel. Jo dolgozni is, kezdek lenyugodni es turelmesebb vagyok mindenkivel. 30 eves vagyok, az elet csak most kezdodik. Nem is emlekszem, mikor mondtam utoljara hogy boldog vagyok. Az mar csak hab a tortan, hogy van jegyunk Gui Boratto-ra januarban. Mar csak gyerek kene meg karrier, meg nehany utos eki a januari bulira.

A tortenelem egyik legfaszabb dala:

Nemsokara elkeszul a terrine, amin napok ota dolgozunk Betty-vel, holnap pedig teniszlabda nagysagu apro tokoket toltok meg sajtkremmel. De most mangalica-lazban vagyok.

Nemreg olvastam ezt a cikket George Monbiot-tol, a Guardian egyik legkivalobb ujsagirojatol. Monbiot kepmutatoknak nevezi azokat a kozeposztalybeli, kornyezet-tudatos fiatalokat, akik kokaint fogyasztanak. Azzal ervel, hogy a kokain evente 20 ezer ember halalat okozza Kolumbiaban. Hadd tegyem hozza, nem a fogyasztoket. Aknak, kinzas es az eroszak minden elkepzelheto formaja ol meg gyerekeket es felnotteket egyarant. Emberek szazezrei vesztik el az otthonukat. Az egesz nyomorult orszagot egy lassan olo mereg vagy rak eszi meg. Erdemes ezen elgondolkodni.

Legdurvabb fozos-tripp: vettem a Sainsbury's-ben 3 kormos malac-csulkot. Talaltam egy francia receptet itt, nemi valtoztatasokkal igy nez ki:

A panna cotta az egyik legegyszerubb edesseg. Olaszul annyit tesz, "fott tej" es az alapja zselatinnal fozott tej es tejszin. Tegnap vettem narancsvirag-kivonatot, belelottyintettem egy keveset a pannac cotta-ba, reszeltem bele narancshejat, orolt makot. Vegul felszeleteltem egy narancsot es egy labasban sok cukorral es keves vizzel foztem. Kurvajo volt.

Ezt a kis homloklebeny-szurkalo vizualt par napja irtam Processing-ben. Enjoy!

Vettem egy szep malac szuzpecsenyet. Az uj casserole-cuccba (zomancozott, tuzallo edeny fedellel) beraktam sok baberlevellel, rozmaring agakkal, szilvaval, repaval, aprora vagott gyongy-hagymaval es egy marek aprora vagott petrezselyemmel. Vegul felontottem cider-rel (habzo almabor). Masfel ora es 250 fok a sutoben vajpuhara fozte a malacot, felontottem egy kis vizzel es beraktam a gombocokat: kukoricadara, tojas, liszt, petrezselyem es metelohagyma. Pokolian jo lett.

Betty csinalt almas-retest, ami fel ora alatt elkopott. Hajnalban olyan gyomorgorcsom volt, hogy sikitottam mint egy lany. Megerte:)

"A magyar szinkron vilaghiru" - irja egy arc xy forumon. Erdekes. Nekunk, magyaroknak kissebrendusegi komplexusunk van. Kis orszag vagyunk onertekelesi problemakkal, olyanok vagyunk mint a sztereotipikus fekete diak a filmekben, aki allandoan bizonyitani akar. Mitoszokat epitunk magunk kore es unnepejuk magunkat mikozben attol rettegunk, hogy kozepszeruek vagyunk es mas nepek nem tudjak, mennyire jok vagyunk. Pedig nem vagyunk jok.

Imhol nehany a mitoszaink kozul:

"A magyar konyha vilaghiru" - ja, gulyasleves meg paprika. A "paprika" szo a szerb/horvat nyelvbol jott hozzank. Itt meg sarki a boltban is lehet kapni orolt paprikat, ami Indiabol jon es valoban paprikanak hivjak (Ground Paprika). Fingja sincs senkinek arrol, hogy ennek barmi koze is van a magyarokhoz.

"A magyar nok gyonyoruek" -  A legtobb kulfoldinek a magyar nokrol a magyar porno jut eszebe (en erre vagyok buszke).

"A magyar bor vilaghiru" - London egyik legfaszabb ettermeben dolgozom, nagyon sok borunk van. Francia, olasz, spanyol, sot meg osztrak rizlingunk is van. Magyar sehol. A kollegaim kozul nehanyan mar hallottak a magyar borokrol, az egyikuk majdnem vett is egy uveg tokajit, de aztan megse. Baszhatjuk a vilaghiru magyar bort, he nem lehet kapni sehol, nincs marketing. Az ujvilagi borok (ausztral, del-afrikai, rgentin, csilei) talan nem olyan jok, de mindenhol ott vannak. A sarki boltban, a kocsmaban, az ettermekben. Ennyit a vilaghirrol.

"A magyar tudosok vilaghiruek es sok a Nobel-dijasunk" - na ja, csak mint zsido volt es eluldoztuk oket. Szentgyorgyi volt az egyetlen, aki az itthoni tenykedeseert kapott Nobel dijat. En erre nem lennek buszke. Es egyebbkent, is, mit ertunk el azzal, hogy vannak Nobel-dijasaink? Valaki tudja a valaszt?

"A magyar foci..." - Puskast mindenki ismeri mindenhol. O is elment kulfoldre. Apropo, emlekeztessen mar valaki, hogy mikor ertunk el helyezest utoljara VB-n...

"A magyar zene vilaghiru" - na ja, nehany lelkes japan a Zeneakademian tanult. A japanok imadnak mindent, ami europai vagy amerikai. Ja es szeretnek arcbaszaros pornokat csinalni. Szuk keresztmetszet. Vilaghiru magyar konnyuzeneszek? Hm?

... es meg sorolhatnam. Ideje lenne felebredni. Nem vagyunk vilaghiresek, az emberiseg nagy reszenek fingja sincs rounk. Na bumm. Itt lenne az ideje felebredni es elkezdeni epiteni, gondolkodni, tervezni. Itt lenne az ideje arrol beszelni, hogy mi lesz, ahelyett hogy mi volt. Itt lenne az ideje, hogy raebredjunk: a seggunket torolhetjuk a mitoszainkkal. Apropo, ongyilkossagban, sziv- es errendszeri betegsegekben meg mindig az elsok kozott vagyunk. Awesome!

Nekunk magyaroknak, valahogy kimaradt a tenger. A halak, meg rakok meg kagylok. Nekunk mar csak a legalja jut, a szardinia paradicsomszoszban, a hekk a strandon vagy a tonhalkonzerv, amit szivem szerint betiltanek. Nekunk ez maradt a tobb tizezer fele tengeri lenybol. Kicsit olyan ez, mint amikor valaki csak Jozsef Attilat olvas es semmi mast, es azt mondja hogy az irodalom Jozsef Attilaval halt meg. Pedig dehogy, Csurka peldul zsenialis iro volt. 

Nekem szerencsem van, eleve olyan orszagban elek, ami egy sziget. A munkahelyem raadasul az egyik legjobb etterem a varosban, folyamatosan inspiral es tanit. Ezt a receptet onnan vettem, de modositottam egy kicsit.

A sztori ott kezdodik, hogy van a razor clam vagy bamboo clam neven futo kagylo. Betty-vel a brixtoni piacon jartunk, amikor a kinainal kiszurtam ezeket. Hatot vettem es egy korso sor arat fizettem ertuk. Otthon megmostak a sracokat hideg vizben, Gyulai kolbit karikara vagtam es olivaolajban megsutottem, majd hozzaadtam egy nagy kanal vajat. A serpenyoben a kagylok seperc alatt megsultek, eloszor szep lassan kinyiltak es ekkor fuszereztem meg oket friss, aprora vagot petrezselyemmel, korianderrel, csilivel es fokhagymaval. A vegen egy aprora vagott paradicsomot adtam hozza a cucchoz, kiszedtem a kagylokat es a serpenyoben maradt csuszpajzt kulon, szoszkent talaltam. Harman voltunk a hat kagylora, bagettel ettuk, beszaras jo volt.

Ugyanazon a piacos trippen vettem tintahalat. A friss, nem tisztitott tintahal gyonyoru. Tisztitas kozben egy spangli es egy unicum befigyelt. Masodszor tisztitottam tintahalat, de meg most is beparaztam tole: benyulni ket ujjal, kihuzni a beleket, levagni a csapokat es kitolni a szarus szajszervet, kihuzni a szepia-csontot, lenyuzni a bort... Mindegy, hamar megvan es az eredmeny hofeher hus, konnyen fuszerezheto es nem zsiros. Karikara vagtam a sracokat, egy tepsibe keves olivaolajat locsoltam, kurvasok aprora vagott petrezselymet, fokhagymat, citromot, borsot es feherbort raktam. Ebbe mentek bele a tintahal-karikak. Sutoben vagy 40 percig sult, a tintahal szinte elolvadt a szamban.

Hat ennyi. Rakot nem csinalok, mert az kurvanagy melo.

A wikipedia vt-rol szolo cikketol felfordul a gyomrom. Nem tudom hogy ki irta, de megerdemel egy komoly anal fisting-et, egyenesen a bezbolsapka nagykovetetol, Balogh Szilardtol. Apropo, ezuton szeretnem en is a nevemet megvaltoztatni: mostantol Dimiczky Ganz Mordechai vagyok.

Aki kitalalta hogy ananasz legyen a pizzan, agyon kene verni.

Bokros Lajostol eljutottam az antiszemitizmus.hu-ig (a kivancsiak kedveert: a Bokros csomagrol egy cikket olvastam a wikipedian, a linkek kozott volt egy Elet es Irodalmas cikk, ahol a Szombat magazin bannerjere kattintottam... go figure...). A site nem kevesebbet iger, minthogy dokumentalja, elemzi es kommentalja a magyar antiszemitizmus megnyilvanulasait a sajtoban. Ahogy elkezdtem a bejegyzeseket (cikkeket?) olvasni, hamar rajottem hogy nem ez az oldal fogja felszamolni a magyar antiszemitizmust. A cikkirok tobbnyire Bayer Zsolt cikkeit szedik izekre es ontik le zse vitriollal. Imhol egy pelda januar 30-abol:

Bayer Zsolt ismét a gázai övezeti hadműveleteket kommentálja – és természetesen megint „a zsidók” kárára téved (értsd: csúsztat és rágalmaz).

„Izrael elismerte, hogy a gázai emberirtás során úgynevezett fehérfoszforos bombákat vetett be.”

A nemzetközi humanitárius szerződések értelmében lakosság ellen nem vethető be a fehérfoszfor, de álcázás céljából igen. Izrael utóbbit nem tagadta, az előbbit határozottan cáfolta. Ezt emberirtásnak nevezni nem más, mint gyűlölködő előítélet.

„Tisztességes ember (…) a palesztinokkal szolidáris, velük érez együtt, velük vállal közösséget.”

A fentiek után ez az állítás nem meglepő, noha az újságírói tárgyilagosságtól roppant távol áll.

...esatobbi. Az ember fejfajast kap a sok okoskodastol. Kar hogy az egesz szart sem er. Ki fogja olvasni az ilyen cikkeket? Ki a celkozonseg? Hadd valaszoljak a feltett kerdesekre: a zsidok es a veluk szimpatizalo, liberalis gondolkodasu fejek. Kinek jo ez? Miert kell a zsidokat arrol gyozkodni, hogy antiszemitizmus van, amikor mar tobbszaz eve tudnak errol? Az antiszemitizmus.hu ugyanolyan a zsidoknak, mint Bayer Zsolt bofogese az antiszemitaknak: lelki manna. Vagy mondhatnam azt is, hogy pont annyira ertelmetlen es celtalan az egesz, mint a vallasok vs. ateizmus diskurzus. Ket idiota dobalja egymast szivacslabdakkal.

Felreertes ne essek, ha az antiszemitizmus ejjeliszekreny lenne, a cikk iroja kisbaltaval verne szet szilankokra - jomagam zsido szarmazasu vagyok (es ateista). Nem a cel a rosz, hanem az eszkoz. Felvetodik a kerdes, hogy lehetne az antiszemitizmus ellen kuzdeni? Humorral peldaul. A fentebb emlitett oldal egyik legnagyobb hibaja, hogy nelkulozi a humor szikrajat is. Joggal mondhatna erre azt az olvaso, hogy az antiszemitizmus komoly dolog, nem vicc targya. Erre a cikk iroja viszont azt feleli, hogy a humor erejet nem szabad alabecsulni. Meg kell tanulnunk kinevetni az antiszemitakat. Az ostoba retorikajukat, a szuklatokoruseguket es azt, hogy ugy gondolkodnak es ervelnek mint egy gyomorbajos taxisofor. Allitsuk pellengerre a gyulolkodoket es rohogjunk rajtuk hangosan!

Paradox modon az antiszemitizmusnak a Matula magazin artott a legtobbet az Internet Zsido Database (IZsDB) nevu kezdemenyezessel. Az IZSDB egy Google-szeru kereso, ami megmondja hogy ki zsido es ki nem. Ha nehanyszor beirjuk kozeleti szemelyisegek nevet, hamar kiderul hogy az IZSDB veletlenszeruen donti el, ki zsido es ki nem. Az IZSDB anno nagy botranyt kavart es sokan azt hittek, hogy a Matula szerkesztosege tenyleg birtokaban van egy zsido-nem-zsido adatbazisnak. A humor forrasa itt az, hogy sokan komolyan vettek a magyar kozeletben oly termeszetes ki-a-zsido nevu jatekot.

A humor mellett meg az se lenne rosz otlet, ha lenne zsido-antiszemita parbeszed. Az elsore ostobanak tetszo otlet (nem az, mert az en otletem) mukodhetne, de ehhez rengeteg turelem es nyitottsag kell mindket oldalrol. A zsidoknak fel kene tennie a kerdest: miert gyuloltok ennyire? Ha lenne valasz, el lehetne indulni valahol. Nem meggyozni kell a masikat, hanem erteni.

Tatarszentgyorgyrol meseltem Betty-nek es azt mondtam, hogy nem a gyilkossag a legijesztobb, hanem az, hogy ez lassan mar norma. Nem a gyilkossag, hanem a rasszizmus. Megkerdezte tolem, hogy ot ciganynak neznek-e Magyarorszagon es azt valaszoltam hogy nagy valoszinuseggel igen (kolumbiai a lelkem).  Nevezzetek paranoiasnak, de lassan ott tartunk, hogy orulok hogy a felesegem nem utazhat Magyarorszagra.

kora reggel jottem vissz ot nap utan Pestrol. Volt minden, Tatarszentgyorgy, uszodazas es furdozes, ettermek, baratok, csalad. Eljutottam vegre a Kadarba es ettem velot a regi Siposban (ezuton is ezer koszonet Zolinak es Foninek). Most meg itt ulok, a felesegem meg dolgozik. Uresnek erzem magam, nem talalom a helyem, szeretnek valahova elmenni Betty-vel, ahol sut a nap. Vagy csak visszemenni csak meg par napra. Jo volt otthon, tul jo.